TECHNOLÓGIA JOG – ROBOTJOG – CYBERJOG

A kézirat lezárva: 2018. július 18. Szerzők: dr. Klein Tamás, dr. Szabó Endre Győző, dr. Tóth András Szerkesztette: dr. Klein Tamás, dr. Tóth András Wolters Kluwer Kiadó, 2018 Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok. Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok. A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv. A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2018 Terjedelem: 331 oldal A tartalomból: Első rész: Technológia jog I. fejezet: Jog és technológia 1. Bevezetés 2. Romboló technológiák jogi vonatkozásai 3. Ismeretlen technológiák jogi kihívásai II. fejezet: Adatvédelem és technológia 1. Cím: Új technológiák adatvédelmi jogi elemzése 1. Bevezetés 2. Új alapelvek: beépített és alapértelmezett adatvédelem elve 3. A dolgok internete a helymeghatározás fényében 4. Biometrikus azonosítás 5. Interneten megvalósuló egyes adatkezelések – közösségi oldalak 6. Interneten megvalósuló egyes adatkezelések – a keresőmotorok tevékenységének adatvédelmi megítélése 7. A pilóta nélküli légi járművek, a drónok és az adatvédelem kapcsolata 8. Blockchain/blokklánc technológia 9. Big data 10. Összegző megállapítások az új technológiák adatvédelmi kihívásaihoz 2. Cím: A felhőszolgáltatások egyes adatvédelmi jogi szabályai 1. A felhőszolgáltatások jelentősége az online ökoszisztémában 2. A felhőszolgáltatások információtechnológiai alapjai 3. A felhőalapú szolgáltatások adatvédelmi jogi összefüggései 4. Az Európai Unió adatvédelmi jogi szabályozási kerete és a felhőszolgáltatás kihívása III. fejezet: Versenyjog 1. Szellemi tulajdon technológiai fejlődést biztosító versenyjogi korlátja 2. A kutatás-fejlesztési együttműködések versenyjogi vonatkozása 3. Technológiai szabványok és szabadalmak a versenyjogi gyakorlatban 4. Versenyjogi visszaélések a szabadalmakkal 5. Adatalapú gazdaság versenyjogi vonatkozásai 6. Online platformok versenyjogi vonatkozásai 7. Algoritmusokkal kapcsolatos versenyjogi aggályok IV. fejezet: A platform alapú gazdaság jogi vonatkozásai 1. Cím: Bevezető 2. Cím: Az online tartalomszolgáltató platformok jogi vonatkozásai 1. Területi alapú korlátozások versenyjogi gyökerei 2. Az online tartalomszolgáltatások uniós hordozhatóságának lehetőségei 3. Cím: Területalapú korlátozások (az EU Geoblocking rendelete) 4. Cím: A megosztáslapú gazdaság (sharing economy) jogi kérdései 1. Bevezetés 2. Fogalommeghatározás 3. Szabályozási kihívások 5. Cím: Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás, mint platformszolgáltatás 1. A szabályozás jelentősége és kulcsfogalmai 2. Az előzetes engedélyezést kizáró elv 3. Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó sajátos szabályok 4. A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége a szolgáltatásán keresztül elérhetővé tett tartalomért 5. Az elektronikus kereskedelem sajátos fogyasztóvédelmi szabályai 6. Cím: Az üzleti felhasználók tekintetében biztosítandó szerződési feltételek tisztességessége és átláthatósága 1. A tisztességességi rendelettervezet előzményei és okai 2. A rendelettervezet tárgya és hatálya 3. A tisztességtelen szerződési feltételek jellemzői 4. A szolgáltatás felfüggesztése vagy megszüntetése üzleti felhasználó tekintetében 5. Áruk, szolgáltatások közvetítői rangsorolása 6. A megkülönböztetett bánásmód indokoltságának igazolási kötelezettsége 7. Adatvédelmi tájékoztatás a személyes adatokhoz való hozzáférésről 8. Eltérő feltételek előírása az egyéb eszközöket is igénybe vevő üzleti felhasználóknak 9. Jogorvoslati rendszer – belső panaszkezelési, vitarendezési mechanizmus 10. A B2B tisztességi szabályok elfogadása 7. Cím: A videomegosztóplatform-szolgáltatások 1. A videomegosztóplatform-szolgáltatás fogalmi meghatározása 2. A videomegosztóplatform-szolgáltatás „műfaji” sajátosságai 3. Az AVMS irányelv felülvizsgálatára irányuló módosításban javasolt megoldás 8. Cím: Az online platformok működésének fogyasztóvédelmi vonatkozásai 1. Bevezető 2. Az online platformok fogyasztók védelme szempontjából meghatározó sajátosságai 3. Bizottsági javaslat a fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb érvényesítésére 4. Online platformokkal szembeni eddigi európai fellépések Második rész: Robotjog 1. Fogalmi alapvetések 2. Az emberi gondolkodás az ember teremtette lényekről – eszmetörténeti és társadalomelméleti kiindulópont 3. A jogi szabályozás keretei 4. A szabályozás alapvető elvei 5. A robot jogalanyiság problémája – a „Robo Sapiens” jogállását érintő kérdőjelek: dolog vagy jogalany? 6. Felelősség a robotokkal és/vagy robotok által okozott károkért 7. Robotikai Charta – Az EP javaslata a robotika etikai magatartási kódexére 8. Egyes robotizált technológiák kihívásai 9. Egy közjogi probléma – a Robot állampolgársága 10. Összefoglaló megállapítások Harmadik rész: Cyberjog I. Fejezet: Az online nyilvánosság alkotmányjogi vonatkozásai 1. Az internetes kommunikáció jogi előkérdése – a jogi szabályozhatóság dilemmája 2. Az internetes tömegkommunikáció hatása a nyilvánosság szerkezetére 3. Az internetes kommunikáció sajátosságai 4. A tárhelyszolgáltató felelősségének alkotmányjogi megközelítése 5. Keresőmotor –szolgáltatók és az internetes szólásszabadság 6. Az internetes nyilvánosság új színtere: a közösségi hálózatok, platformok – a közösségi média 7. Frekvenciaszűkösség után szűrőbuborék? – a személyre szabott tartalomkínálat csapdája 8. A hozzáférés szabadsága 9. Fake news 10. Jogellenes online tartalom eltávolíthatósága II. Fejezet: Hálózatsemlegesség 1. Bevezető 2. Az EU szabályozása 3. Az USA hálózatsemlegesség-sazbályozása III. Fejezet: Hálózati és információs rendszerek biztonsága európai szabályozásának alapjai 1. Bevezetés 2. Fogalmi keretek 3. A HIR szabályozásának rendszere és jellemzői 4. Az Európai Unió HIR biztonsági szabályozása IV. Fejezet: Cybercrime 1. Néhány előkérdés 2. A cybercrime fogalmi bizonytalansága 3. A kiberbűnözés jellemzői 4. Néhány jelentős nemzetközi jogforrás 5. Az Európai Unió jelentősebb jogforrásai 6. A cybertér egyes devianciái 7. A jogellenes tartalmak blokkolása Irodalomjegyzék